Balogh Béni
Dél-erdélyi magyarság 1940-1944



 
 
 
  kronológiák    » Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
évek 1940 1941 1942 1943 1944  
intézménymutató a b c d e f g h j k m n o p r s t u v  
névmutató a b c d e f g h j k l m n o p r s t v w z  
tárgymutató a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z  
 
 
   keresés
szűkítés       
        
  1940 október: 26 találat lapozás: 1-20 | 21-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
aug  szep  okt  nov  dec  

1940. október 2.

Gyárfás Elemér, a Romániai Magyar Népközösség Dél-Erdélyben maradt elnöki tanácsának tagja, a romániai magyarság 1940-1944 közötti politikai vezetője, kihallgatást kér Ion Antonescutól; több napos szorgalmazás dacára sem tud azonban eléje jutni, mert állítólag a tábornok egy tisztviselő hanyagsága miatt nem értesül a kérésről.

1940. október 2.

Vörnle János kijelenti Valeriu Popnak, hogy a magyar kormány a szívén viseli az erdélyi magyarság ügyét, és annak jövőjét, ha kell, a honvédség fogja biztosítani.

1940. október 3.

Az MTI hírül adja, hogy Kürtös vasúti határállomáson 56 órája vesztegel egy 22 vagonból álló román szerelvény, tele magyar nemzetiségű magyar menekülttel. A munkahelyeiktől megfosztott menekültek a hír szerint siralmas állapotban vannak, a határállomáson vízért sem engedik őket kiszállni a vagonokból. A magyar kormány válaszlépésre szánja el magát.

1940. október 3.

Valeriu Pop a budapesti német követtel, Otto von Erdmannsdorffal való megbeszélése során felveti, hogy a román kormánynak - válaszként az észak-erdélyi románokkal szembeni bánásmódra - minden téren megtorlásokat kellene alkalmaznia a dél-erdélyi magyarsággal szemben.

1940. október 4.

Kezdetét veszi mind magyar, mind román részről a kölcsönösségen alapuló nemzetiségi politika, amely közel négy évig mérgezi a kétoldalú kapcsolatokat. A magyar hatóságok Nagyváradon és Kolozsváron aznap több száz román családot utasítanak ki embertelen körülmények között az országból, mire Antonescu államvezető kilátásba helyezi: szükség esetén "összeszedik" a romániai magyarság vezetőit és koncentrációs táborokat létesítenek. Elrendeli: ezentúl csak annyi magyar nyelvű lap jelenhet meg Romániában, amennyi az átadott területen román nyelven.

1940. október 5.

A magyar kormány hivatalos nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a románok előző napi kiutasítását a dél-erdélyi magyarüldözések következtében kialakult "kényszerhelyzettel" magyarázza, amelyből nem volt más kiút, mint a retorzió.

1940. október 5.

Az Esti Magyarország aznapi tudósítása szerint Galac városából magyar vasutasokat utasítottak ki. Mindenükből kifosztották, majd Gyimesnél áttették őket a határon.

1940. október 5.

Ion Antonescu jóváhagyja Valeriu Pop azon javaslatát, hogy haladék nélkül kezdjék el a megtorlást a dél-erdélyi magyar kisebbséggel szemben. Ezt a tervek szerint módszeresen és szervezetten kell végrehajtani, de "rémtettek és brutalitások nélkül, a tengelyhatalmak képviselőinek tudtával és megfigyelésével". Az intézkedés-sorozatnak átfogónak kell lennie, hogy érintse az egyházakat, az iskolákat, a gazdasági-pénzügyi szerveket, a magyar kisebbség szabadságát és vagyonát, a sajtót. A koncentrációs táborok lehetőségével is számolnak.

1940. október 6.

A román kormány betiltja a Brassói Lapok megjelenését.

1940. október 7.

Magyar sajtóbeszámolók szerint a Szőreg és Gyula közti határszakaszon csak ezen a napon több mint 400 menekült érkezett Magyarországra. Legnagyobb részük Arad, Temesvár, Lippa, Déva vidékéről és a Zsil-völgyéből jött. Menekültek elmondása szerint Petrozsényban kb. 3000 magyar bányászt bocsátottak el, a magyarul beszélőket bántalmazták.

1940. október 8.

Sajtótudósítások szerint e napon ötvennyolc Torockó vidéki és száztizenkét Küküllő menti menekült lépte át a határt. Legtöbbjük hiányos öltözékben, kifosztva érkezett.

1940. október 8.

Gyárfás Elemér (Purgly László evangélikus főgondnokkal együtt) Budapestre utazik, hogy tájékoztassa a magyar kormányt a dél-erdélyi helyzetről, közbejárjon az Észak-Erdélyből kiutasított románok érdekében, és közvetíteni próbáljon a magyar s a román kormány között. Elképzelései szerint egy kisebbségiekből álló román-magyar bizottságot kéne alakítani a "fennálló súlyos problémák megoldására".

1940. október 9-18.

Gyárfás Elemér tárgyalásokat folytat Iuliu Hossu szamosújvári és Alexandru Rusu máramarosi görög katolikus püspökökkel, Emil Haţieganuval, az észak-erdélyi románság vezetőjével, Gheorghe Crutzescuval, Valeriu Poppal, Teleki Pállal és Vörnle Jánossal. Nem tudja keresztülvinni a kisebbségi magyar-román bizottság felállítására vonatkozó javaslatát.

1940. október 9.

A román Minisztertanács közleménye tagadja a magyarok kiutasításáról szóló híreket. Október 8-ig 3828 magyar nemzetiségű személy hagyta el "önként és nem kiutasítva" Romániát, ezzel szemben a magyar hatóságok - áll a közleményben - 11 519 románt utasítottak ki.

1940. október 9.

Képviselőházi beszédében Teleki Pál elmondja, hogy október 3-a óta folyamatosan érkeznek Romániából a kürtösi állomásra menekültvonatok, részben új kiüldözöttekkel, részben a már korábban áttett magyarok családtagjaival.

1940. október 9.

Cselényi Pál magyar országgyűlési képviselő szerint a román hatóságok "ingyenes vagonakciót" hirdettek a dél-erdélyi magyarok számára: közhírré tették, hogy a távozni kívánókat, összes ingóságukkal együtt, ingyen szállítják a határra. Cselényi szerint csak később derült ki: egy-két "lábasjószágukon" kívül semmit sem vihettek magukkal.

1940. október 10.

Újsághír szerint e napon ötven bukovinai székely érkezett Kolozsvárra. Előtte román katonai munkásszázadokban szolgáltak, leszerelésüket követően átdobták őket a határon.

1940. október 11.

Valeriu Pop budapesti keltezésű, Ion Antonescunak küldött jelentésében arról is beszámol, hogy előző nap találkozott Gyárfás Elemérrel, aki megemlítette neki a dél-erdélyi, szászbonyhai lakos gr. Bethlen Ádám esetét a román határőrökkel. Bethlent a magyar-román határnál - bár rendben voltak az iratai - feltartóztatták, 15 botütést mértek rá, elvették a pénzét és az óráját. Az esetről Crutzescu is beszámolt Popnak, elmondva, hogy Magyarországon felháborodást keltett az eset. Pop kéri Antonescutól az eset sürgős kivizsgálását.

1940. október 11.

Sajtóértesülés szerint egy 60 vagonból álló menekültvonat érkezik Kolozsvárra. A mintegy 400 személy többségében Zsil-völgyi vasutas. Valamennyiüket elbocsátották állásukból, és nyilatkozatot írattak alá velük, hogy önként mondtak föl.

1940. október 12.

A Reggeli Magyarország aznapi tudósítása szerint a dél-bukovinai Andrásfalván hivatalos falragasz hirdeti, hogy tilos a magyar szó. Egy onnan érkezett menekült beszámolt arról, hogy a helyi csendőr kijelentette: aki magyarul akar beszélni, az menjen Budapestre.



lapozás: 1-20 | 21-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998