Balogh Béni
Dél-erdélyi magyarság 1940-1944



 
 
 
  kronológiák    » Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
évek 1940 1941 1942 1943 1944  
intézménymutató a b c d e f g h j k m n o p r s t u v  
névmutató a b c d e f g h j k l m n o p r s t v w z  
tárgymutató a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z  
 
 
   keresés
szűkítés       
        
  1942: 90 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-90
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
  jan  feb  már  ápr  máj  jún  júl  aug  szep  okt  nov  dec  

1942. március 10.

A hivatalos lapban rendelettörvény jelenik meg, amely kötelezővé teszi a hadikölcsönjegyzést.

1942. március 19.

Kállay Miklós, az új magyar miniszterelnök programbeszédében "üdvözlő szót" küld "elszakított magyarjaink felé": "kérem őket, viseljék sorsukat keresztényi hittel és megnyugvással és azzal a tudattal, hogy itthon róluk soha meg nem feledkezünk."

1942. március 19.

Elvi megállapodás jön létre Magyarország és Románia között a tanárok és tanítók katonai szolgálat alól való felmentése ügyében.

1942. március 30.

Gyárfás Elemér Brassóban megbeszélést folytat Hans Dehmel alezredessel, a német-olasz tiszti bizottság elnökével és részletesen beszámol a dél-erdélyi magyarság panaszairól. A megbeszélésen részt vesz Szabó Béni, a Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának elnöke, Müller Jenő nagyenyedi és Fuhrmann János brassói tagozati titkár is.

1942. április 2.

Megjelenik a határ menti, katonai zónákra vonatkozó 1938. december 16-i törvény módosítása. Ennek értelmében az érintett körzetekben az ingatlanforgalmat még örökösödés esetén is a katonai hatóságok jóváhagyásához kötik, s ez igen hátrányosan érinti a magyar ingatlan-tulajdonosokat is.

1942. április 8-29.

A büntető katonai szolgálatra behívott dél-erdélyi tanárokat, két személy kivételével, hazaengedik.

1942. április 9.

A Hangya Szövetkezeti Szövetség közgyűlést tart Nagyenyeden. Elhangzik, hogy a Szövetség közel négymillió lejes haszonnal zárta az 1941. évet. A hiteligények ellátása céljából 30 millió lejes hitel felvételéről döntenek.

1942. május 13.

Mihai Antonescu egy zártkörű tanácskozáson kijelenti: ha nem szűnik meg az észak-erdélyi románok üldöztetése, akkor az "utolsó szem kukoricáig, búzáig vagy élelemig mindent elrekvirálunk, és hagyni fogjuk, hogy a nálunk lévő magyar falvak éhen haljanak." Ahol ez a radikális megoldás nem alkalmazható, ott a román menekülteket beültetik a magyar gazdaságokba és lefoglalják a magyar tulajdonban lévő házakat. Ha pedig lázadás törne ki: "géppuska, röviden és egyszerűen".

1942. május 16.

A nagyenyedi Bethlen-kollégium tanári testülete kérvényt intéz a bukaresti magyar követhez, amelyben a román kormánynál való közbenjárását szorgalmazza annak érdekében, hogy az intézet tanárait véglegesen mentsék fel a katonai szolgálat alól. Hírek szerint ugyanis júniusban az összes felmentett magyar tanerőt újból be akarják hívni.

1942. május 21.

A román belügyminisztérium rendelete felhívja a dél-erdélyi megyék prefektusait, hogy az észak-erdélyi román menekülteket a magyarlakta helységekben magyar családoknál helyezzék el, és e családok gondoskodjanak a menekültek ellátásáról is. A rendeletnek különösen Tordán szereznek érvényt.

1942. május 30.

Nagy Ferenc püspökhelyettestől a román hatóságok megtagadják az utazási engedélyt.

1942. május 31.

Id. Szász Ferenc EMGE-felügyelőt "kémkedés" vádjával letartóztatják.

1942. június.

Az Erdélyi Gazda példányszáma a kezdeti 11 ezerről 17 ezerre emelkedik.

1942. június 5.

A magyar kormány Bukarestbe küldi Kertész István követségi titkárt a dél-erdélyi magyarság sérelmi anyagának feldolgozása, rendszerbe foglalása érdekében.

1942. június 7.

A román közellátási minisztérium bizalmas rendeletet ad ki, amelynek alapján a magyar nemzetiségű személyektől az egész ország területén elkobozzák az összes gabona- és lisztkészletet.

1942. június 9-25.

A hadkiegészítő parancsnokságok kiküldöttei a csendőrség, illetve a rendőrség segítségével, házról házra járva, nem csak a gabonát s a lisztet rekvirálják el a magyar lakosságtól - termelőktől és fogyasztóktól egyaránt -, hanem sok helyen minden élelmiszert (zsírt, cukrot stb.) elkoboznak.

1942. június 13.

Vladár Ervin magyar kir. követségi tanácsos erőteljesen tiltakozik Gheorghe Davidescunál a rekvirálások ellen, azok beszüntetését és a károk megtérítését követeli. Ezt követően a bukaresti német követnél panaszolja be a román kormányt, a segítségét kérve.

1942. június 13.

Gyárfás Elemér megbeszélést folytat Dittler bukaresti német követségi titkárral a rekvirálások ügyében.

1942. június 13.

A brassói német-olasz tiszti bizottság Brassó környékén megkezdi a gabonaelkobzások kivizsgálását.

1942. június 15.

Gyárfás Elemér, dr. Nagy Miklós jogtanácsos jelenlétében, megbeszélést folytat Valeriu Poppal a gabonarekvirálások ügyében. Elmondja: "álmunkban sem sejtettük, hogy olyan rendszabályok szakadjanak valaha is reánk, minők alatt népünk már napok óta nyög, s még ma sem tudjuk, hogy voltaképpen miért is kell ezeket a megpróbáltatásokat elszenvednünk."



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-90




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998