1941. augusztus 20.

A Déli Hírlapban megjelenik a Romániai Magyar Népközösség hivatalos közleménye Gyárfás Elemér budapesti útjáról és ottani tárgyalásairól.

1941. augusztus 23.

Gyárfás Elemér a brassói német-olasz tiszti bizottság előtt ismételten feltárja a magyarság legsúlyosabb sérelmeit.

1941. szeptember 1.

Román értesülések szerint négy nappal korábban a Romániai Magyar Népközösség vezetői Bukarestben tanácskoztak. Úgy döntöttek, hogy Gyárfás Elemér kihallgatásra jelentkezik Mihai Antonescunál, és javasolni fogja egy kormánybiztosság vagy államtitkárság felállítását a függőben lévő magyar-román kérdések sürgős megoldására.

1942. január 7.

Gyárfás Elemér Brassóban újból ismerteti a magyarság sérelmeit a német-olasz tiszti bizottság előtt.

1942. március 30.

Gyárfás Elemér Brassóban megbeszélést folytat Hans Dehmel alezredessel, a német-olasz tiszti bizottság elnökével és részletesen beszámol a dél-erdélyi magyarság panaszairól. A megbeszélésen részt vesz Szabó Béni, a Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának elnöke, Müller Jenő nagyenyedi és Fuhrmann János brassói tagozati titkár is.

1942. június 13.

Gyárfás Elemér megbeszélést folytat Dittler bukaresti német követségi titkárral a rekvirálások ügyében.

1942. június 15.

Gyárfás Elemér, dr. Nagy Miklós jogtanácsos jelenlétében, megbeszélést folytat Valeriu Poppal a gabonarekvirálások ügyében. Elmondja: "álmunkban sem sejtettük, hogy olyan rendszabályok szakadjanak valaha is reánk, minők alatt népünk már napok óta nyög, s még ma sem tudjuk, hogy voltaképpen miért is kell ezeket a megpróbáltatásokat elszenvednünk."

1942. június 16.

Iuliu Maniu a Gyárfás Elemérrel való beszélgetése során határozottan elítéli a gabonarekvirálások során a román hatóságok által elkövetett "súlyos és brutális" visszaéléseket. Gyárfás véleménye szerint Maniunak jelentős része lehetett abban, hogy az erdélyi románság sok helyen segítségére sietett a kenyerüktől megfosztott magyaroknak.

1942. július 13.

A különmegbízottak első ízben találkoznak Gyárfás Elemérrel. Néhány napig Brassó környékén tájékozódnak, majd beutazzák Dél-Erdély magyarlakta vidékeit.

1942. november 5.

Gyárfás Elemér bírálja Vita Zsigmondot, a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanárát, mivel a dél-erdélyi magyar kultúra fejlesztésére vonatkozó javaslatait. Vita legelőször nem neki, a Romániai Magyar Népközösség elnökének küldte meg. Vita javaslatai a következők voltak: "írói csoportok" szervezése, irodalmi folyóirat létesítése, továbbá egy hely biztosítása vezetőjüknek a Népközösség elnöki tanácsában.

1942. december 15.

Gyárfás Elemér megbeszélése Alexandru Marcu propagandaügyi miniszterrel a naptárakra vonatkozó tilalom feloldása tárgyában.

1942. december 16.

Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő megküldi a magyar külügyminisztériumnak Gyárfás Elemér feljegyzését a munkaszolgálatra behívott dél-erdélyi magyar értelmiségiekről. A lista 13 nevet tartalmaz.

1942. december 18.

A brassói magyar konzul jelenti a Romániai Magyar Népközösség legfelsőbb vezetésében tapasztalható személyi ellentéteket. Sajnálatosnak tartja, hogy a magyarság vezetői közül "senki sem védi, mindenki támadja" az elnököt, Gyárfás Elemért. Szerinte Gyárfásnak a többi vezető között "egyetlen híve, barátja sincs".

1943. január.

Magyar külügyminisztériumi feljegyzés szerint Gyárfás Elemérrel szemben valóban felvethető, hogy a Romániai Magyar Népközösség belső ügyeinek intézésével keveset foglalkozik, elmulasztotta a központi szervezetet kialakítani, és nem fordít kellő gondot a Népközösség többi vezetőjével való érintkezésre.

1943. május 28.

A brassói magyar konzul jelentésében bírálja Gyárfás Elemért, mivel Gyárfás határozottan megtiltotta a Romániai Magyar Népközösség megyei szervezeteinek, hogy azok bármiféle panaszt, kérelmet, adatszolgáltatást a német-olasz tiszti bizottsághoz vagy a magyar külképviseleti szervekhez közvetlen úton, az ő megkerülésével benyújtsanak.

1944. február 19.

A brassói magyar konzul jelenti, hogy a leszerelő munkatáborosok ügyében kifejtett dél-erdélyi magyar egyházi segélyakció válságba került. Az egyházi vezetők emiatt Gyárfás Elemért hibáztatják, pontosabban az általa tanúsított "érthetetlen passzivitást". A konzul szerint az egyházi vezetők és Gyárfás között amúgy is rossz viszony ezzel újból akut állapotba került.

1944. május 4.

A Déli Hírlap (aláírás nélküli) vezércikke Gyárfás Elemér szavaira hivatkozik, aki fegyelmezettséget követel mindenkitől. A cikk szerint mivel a háború "döntő válságában" vagyunk, "tudnunk kell, hogy minden javunk és életünk is kockára van vetve s e szerint kell cselekednünk. Védeni kell magunkat, lelki, szellemi és anyagi értékeinket erőinknek végsőkig való megfeszítésével."

1944. május 25.

A Romániai Magyar Népközösség vezetőinek gáldtői értekezletén Márton Áron élesen bírálja Gyárfás Elemér egyszemélyes vezetési stílusát, és tiltakozásképpen elhárít magától a "Népközösség munkájában való mindennemű kollaborációt".

1944. május 29.

Gyárfás Elemér tollából vezércikk jelenik meg ("Lelkünkben pünkösdi tűzzel") a Déli Hírlapban. "Ránk szakadó elhagyatottság, fájdalmas elárvultság, vigasztalan magunkra maradtság keserves óráiban tudnunk kell, hogy e megpróbáltatásoknak céljuk és rendeltetésük van; előkészítik a lelkeket a Vigasztaló befogadására" - írja a szerző.

1944. június 13.

A Gyárfás Elemérnek írt levélben Gál Miklós, Szász Pál és gr. Haller István bejelentik, hogy teljes szolidaritást vállalnak Márton Áron püspökkel.