Balogh Béni
Dél-erdélyi magyarság 1940-1944



 
 
 
  kronológiák    » Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
évek 1940 1941 1942 1943 1944  
intézménymutató a b c d e f g h j k m n o p r s t u v  
névmutató a b c d e f g h j k l m n o p r s t v w z  
tárgymutató a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z  
 
 
   keresés
szűkítés       
        
  401 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 401-401
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1940. szeptember 13.

Az Esti Magyarország híre szerint az optálás ügyében négytagú magyar bizottság utazott a román fővárosba, és aznap elkezdte tárgyalásait. További adat nem áll rendelkezésünkre.

1940. szeptember 14.

Királyi dekrétummal Romániát "nemzeti-legionárius" állammá nyilvánítják. Ion Antonescu a fasiszta Vasgárdával, azaz a "legionáriusokkal" alakít kormányt, és teljhatalmú "államvezető" lesz. Féktelen vasgárdista terror veszi kezdetét az országban.

1940. szeptember 17.

Ion Antonescu egy nyilatkozatban arra kéri a hatóságokat és minden románt, "főként pedig az erdélyieket", hogy óvakodjanak "az embertelen, törvénytelen és elhamarkodott tettektől", és tanúsítsák a legkorrektebb magatartást a kisebbségiekkel szemben. A dél-erdélyi magyarok üldözése ennek ellenére tovább tart, a román sajtóban pedig uszító és gyűlölködő hangú, magyarellenes kampány folyik.

1940. szeptember 18.

A magyar kormány ülésén Teleki Pál miniszterelnök elmondja, hogy a bécsi döntés óta eltelt időszakban mintegy 12-15 ezer dél-erdélyi menekült érkezett az országba. A további menekülés Dél-Erdély "teljes kiürítésének" a veszélyét is magában hordozhatja, ezért a kormány úgy dönt, hogy a menekülteket ezentúl semmiféle állásban, még ideiglenes jelleggel sem szabad alkalmazni. Sok esetben azonban tovább folytatódik a menekültek vagy áthelyezettek átvétele, így a MÁV-nál és a Postánál is.

1940. szeptember 19.

Vörnle János felhívja az ún. likvidációs tárgyalások alkalmából szeptember 14-től október 10-ig Budapesten tartózkodó román delegáció-vezető, Valeriu Pop figyelmét arra, hogy Romániában tömegesen utasítják ki a magyarokat, és bizonyítékként megmutatja a dicsőszentmártoni román prefektus erre vonatkozó rendeletét.

1940. szeptember 22.

Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) elnöke megkezdi az Egyesület Dél-Erdélyben maradt részének újjászervezését.

1940. szeptember 24.

A román-magyar likvidációs tárgyalások során a menekültek ügyeivel foglalkozó, 10. albizottság ülésén előzetes megállapodásra jutnak. Eszerint az augusztus 30-a után eltávozott dél-erdélyi magyar, illetve észak-erdélyi román menekültek a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 napon belül, bántódás nélkül visszatérhetnek szülőföldjeikre. A megállapodás azonban nem lép érvénybe a likvidációs tárgyalások október 10-i megszakadása miatt.

1940. szeptember 26.

Dr. Gál Miklós főgondnok világi és Árkosi Tamás egyházi elnöksége alatt, tordai székhellyel, megalakul a Romániai Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa.

1940. szeptember 28.

Vörnle János ismét figyelmezteti Valeriu Popot, hogy Romániában "százszámra küldenek át a határon" magyar nemzetiségű vasutasokat, és a legerélyesebb retorziókat helyezi ismét kilátásba. Pop tagadja a vádakat, és az észak-erdélyi románság sérelmeinek orvoslását kéri.

1940. szeptember 29.

A Romániai Magyar Népközösség bánsági tagozata 5000 kötetes népkönyvtárat nyit Temesváron.

1940. szeptember 30.

A magyar pénzügyi, ipari és kereskedelmi vállalatokhoz a román kormány ellenőrző biztosokat rendel ki, válaszlépésként a magyar kormány szeptember 15-i, az észak-erdélyi románokat érintő hasonló lépésére.

1940. október 2.

Gyárfás Elemér, a Romániai Magyar Népközösség Dél-Erdélyben maradt elnöki tanácsának tagja, a romániai magyarság 1940-1944 közötti politikai vezetője, kihallgatást kér Ion Antonescutól; több napos szorgalmazás dacára sem tud azonban eléje jutni, mert állítólag a tábornok egy tisztviselő hanyagsága miatt nem értesül a kérésről.

1940. október 2.

Vörnle János kijelenti Valeriu Popnak, hogy a magyar kormány a szívén viseli az erdélyi magyarság ügyét, és annak jövőjét, ha kell, a honvédség fogja biztosítani.

1940. október 3.

Az MTI hírül adja, hogy Kürtös vasúti határállomáson 56 órája vesztegel egy 22 vagonból álló román szerelvény, tele magyar nemzetiségű magyar menekülttel. A munkahelyeiktől megfosztott menekültek a hír szerint siralmas állapotban vannak, a határállomáson vízért sem engedik őket kiszállni a vagonokból. A magyar kormány válaszlépésre szánja el magát.

1940. október 3.

Valeriu Pop a budapesti német követtel, Otto von Erdmannsdorffal való megbeszélése során felveti, hogy a román kormánynak - válaszként az észak-erdélyi románokkal szembeni bánásmódra - minden téren megtorlásokat kellene alkalmaznia a dél-erdélyi magyarsággal szemben.

1940. október 4.

Kezdetét veszi mind magyar, mind román részről a kölcsönösségen alapuló nemzetiségi politika, amely közel négy évig mérgezi a kétoldalú kapcsolatokat. A magyar hatóságok Nagyváradon és Kolozsváron aznap több száz román családot utasítanak ki embertelen körülmények között az országból, mire Antonescu államvezető kilátásba helyezi: szükség esetén "összeszedik" a romániai magyarság vezetőit és koncentrációs táborokat létesítenek. Elrendeli: ezentúl csak annyi magyar nyelvű lap jelenhet meg Romániában, amennyi az átadott területen román nyelven.

1940. október 5.

A magyar kormány hivatalos nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a románok előző napi kiutasítását a dél-erdélyi magyarüldözések következtében kialakult "kényszerhelyzettel" magyarázza, amelyből nem volt más kiút, mint a retorzió.

1940. október 5.

Az Esti Magyarország aznapi tudósítása szerint Galac városából magyar vasutasokat utasítottak ki. Mindenükből kifosztották, majd Gyimesnél áttették őket a határon.

1940. október 5.

Ion Antonescu jóváhagyja Valeriu Pop azon javaslatát, hogy haladék nélkül kezdjék el a megtorlást a dél-erdélyi magyar kisebbséggel szemben. Ezt a tervek szerint módszeresen és szervezetten kell végrehajtani, de "rémtettek és brutalitások nélkül, a tengelyhatalmak képviselőinek tudtával és megfigyelésével". Az intézkedés-sorozatnak átfogónak kell lennie, hogy érintse az egyházakat, az iskolákat, a gazdasági-pénzügyi szerveket, a magyar kisebbség szabadságát és vagyonát, a sajtót. A koncentrációs táborok lehetőségével is számolnak.

1940. október 6.

A román kormány betiltja a Brassói Lapok megjelenését.



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 401-401




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998