Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A román belügyminiszter rendeletet ad ki arról, hogy a Romániai Magyar Népközösség törvényes szervezet, és működése nem akadályozható.
A román hatóságok betiltják az Erdélyi Gazda megjelenését.
Aradon és Temesváron megtiltják a magyar cégfeliratok használatát.
Feloszlatják a Brassói Székely Társaságot és a Magyar Turista Egyesületet, vagyonukat elkobozzák.
Gyárfás Elemér megbeszélést folytat Valeriu Pop meghatalmazott miniszterrel, a magyar ügyek "szakértőjével". Előadja a dél-erdélyi magyarság főbb sérelmeit, külön hangsúlyt fektetve a magyar ipari és kereskedelmi vállalatokhoz kinevezett ellenőrző biztosok működésével kapcsolatos panaszokra.
Gyárfás Elemér arra kéri Gheorghe Davidescu külügyminiszter-helyettest, hogy a román kormány legalább azokban a kérdésekben tanúsítson engedékenységet, amelyek a dél-erdélyi magyar családok és egzisztenciák tízezreinek sorsát érintik közelről.
Gyárfás Elemér és Szász Pál kihallgatáson jelennek meg Ion Antonescu tábornoknál. Visszautasítják Antonescu vádjait a dél-erdélyi magyarság állítólagos államellenes mozgalmairól, majd előadják kéréseiket. Szász Pál átnyújtja az EMGE működésének biztosítása érdekében összeállított emlékiratát, Gyárfás pedig az ellenőrző biztosok, illetve a Romániai Magyar Népközösség ügyét hozza szóba.
A német-olasz tiszti bizottság ismételt sürgetésére feloldják a zár alól a Romániai Magyar Népközösség nagyenyedi központi irodáját.
Kezdetét veszi Romániában az országos népszámlálás, amelynek adatai szerint a dél-erdélyi "magyar etnikai eredetűek" száma 363 ezerre csökkent, azaz a 3 300 000-es összlakosság kevesebb mint 11%-ára. A menekülthullám következtében Dél-Erdély városaiban a bécsi döntést követő fél évben a magyarság számának átlagos apadása 10-15% körül mozgott, de némely városban (pl. Nagyszebenben vagy Tordán) ezt jóval túlhaladta.
A Minisztertanács ülésén Ion Antonescu kijelenti: "... a nemzet ellenségei iránti gyűlöletet kell sugallni a románoknak. Így nőttem fel én: a törökök, zsidók és magyarok elleni gyűlöletben. A haza ellenségei elleni gyűlölet ezen érzelmeit az utolsó végletekig kell kitolni. Magamra vállalom ezt a feladatot."
Szász Pál közbenjárására Ion Antonescu ismét engedélyezi az Erdélyi Gazda megjelenését.
Az aradi székhelyű magyar evangélikus egyházkerület Argay György temesvári esperest, addigi püspökhelyettest választja püspökének. A román kormány azonban az észak-erdélyi románok sérelmeire hivatkozva, retorzióként, nem erősíti meg tisztségében a püspököt, így elmarad az egyház állami támogatása is.
Betiltják a temesvári Magyar Néplapot.
Román-magyar megállapodás születik a kettős birtokosság ügyében.
A dévai munkaügyi alfelügyelőség bizalmasan felkéri a petrozsényi bányatársaság igazgatóságát, hogy a munkaügyi minisztérium 3040/1941. sz. rendelete alapján valamennyi magyar tisztviselőt azonnal bocsássa el a vállalattól. Az így megüresedett helyeket román menekültekkel kell betölteni.
Nagyenyeden megnyílik a Bethlen Gábor teológiai tanfolyam, amely megkezdi a dél-erdélyi magyarság protestáns papképzését.
Temesváron megnyílik a dr. Kakuk Csecsemőgondozó és Napközi Gyermekotthon. Alapítója és fenntartója a Magyar Nőegylet.
Magyarország és Románia aláírja a bukovinai székelyek áttelepítéséről szóló megállapodást. 1941 május-júniusában összesen 3279 bukovinai székely család, azaz 13 200 fő települ át a Bácskába.
A Romániai Magyar Népközösség vezetői megbeszélést tartanak Gáldtőn, Szász Pál lakásán.
A Hunyad megyei Vulkán községben elsőként rendelik el, hogy tilos magyarul beszélni. A magyaroktól ezenkívül elkobozzák a rádiókészülékeket.