Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
Ettől kezdve a Havi Szemle mint "a Romániai Magyar Népközösség szépirodalmi és keresztény közművelődési folyóirata" jelenik meg.
A romániai magyar evangélikus egyházkerület négynapos tudományos konferenciát tart Brassóban, amelyen a református egyház is képviselteti magát. A konferencia tematikája: "a hitből való megigazulás kérdése".
A brassói magyar konzul szerint a bécsi döntés óta eltelt három év alatt "a legvéresebb és legvészesebb sebet" a magyarság lelke kapta, mivel a dél-erdélyi magyar úgy érzi, hogy teljesen ki van a román államnak szolgáltatva.
Az aradi magyar konzul jelenti, hogy csak Temes megyében 5000-re emelkedett néhány hét alatt a munkaszolgálatra behívott magyarok száma. A behívottak korhatára gyakran túl van az 50. életéven is.
Argay György evangélikus püspök lelkészi működésének 25. évfordulójáról emlékeznek meg Aradon. Purgly László ez alkalomból kiemeli: "szoros családi kapcsolatba kell tömörítenünk egyházainkat".
A máriaradnai Kisboldogasszony napi zarándoklaton mintegy 12 000 hívő vesz részt.
Az aznapi Déli Hírlap szerint a Romániai Magyar Népközösség közbenjárására a román kormány engedélyt adott arra, hogy a katonai kórházakban a magyar ápoltak magyar nyelvű lapokat és könyveket olvashassanak, miután a cenzúra felülvizsgálta és jóváhagyta azokat.
A Déli Hírlapban megjelenő nyilatkozatában Márton Áron püspök méltatja a dél-erdélyi, elsősorban Zsil-völgyi magyar munkásság áldozatkészségét a hitvallásos iskolák támogatása terén.
A nagyenyedi Bethlen-kollégium évnyitó ünnepségén Szász Pál főgondnok kijelenti: "elsősorban bátor, acélos erejű és jellemes férfiakat" kell nevelni, hogy "népünk erősségei legyenek".
Az aradi magyar konzul felterjeszti a magyar külügyminisztériumba Olosz Lajosnak, a Romániai Magyar Népközösség bihari tagozata elnökének összefoglalóját a munkatáborokban lévő dél-erdélyi magyarok embertelen helyzetéről. Helyzetük javítása érdekében a konzul javasolja a magyar kormány közbelépését.