Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A nagyenyedi Bethlen-kollégium tanítóképző intézete felhívja az intézmény összes tanulóját, hogy ez év nyarán mindenkinek legkevesebb két havi közmunkára kell jelentkeznie a lakóhelyén, lehetőleg református tanintézeteknél. Az 1944/1945-ös tanévre való beiratkozásnál fel kell majd mutatni a közmunka elvégzéséről szóló hivatalos iratot.
A temesvári r. kat. püspökség elrendeli, hogy az 1944-es úrnapi körmeneteket csak a templomokban lehet megtartani, a "külső" körmenetek elmaradnak - feltehetőleg a légiveszély miatt.
A Déli Hírlap közli az április 16-án és május 6-án Brassót ért nagy szövetséges légitámadások magyar áldozatainak neveit. A nem végleges adatok szerint április 16-án 35, míg május 6-án 27 magyar esett áldozatul Brassóban a bombázásoknak.
A brassói magyar konzulátus vezetője eljuttatja Budapestre Petru Grozának, az Ekésfront elnökének Márton Áron püspökhöz címzett feljegyzése másolatát, amelyben Groza a magyar-román békés együttélést "a Duna-medencében egyesült államok keretében" vázolja fel.
A Gyárfás Elemérnek írt levélben Gál Miklós, Szász Pál és gr. Haller István bejelentik, hogy teljes szolidaritást vállalnak Márton Áron püspökkel.
Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő jelenti, hogy Márton Áron ellenzi az iskolakérdésnek a többi függő kérdéstől való külön megoldását. A püspök közölte: "nincs értelme a dél-erdélyi iskolákat megmenteni, ha nem tudjuk biztosítani az elhelyezkedést, illetve az egyetemi továbbképzést a középiskolát végzett diákoknak".
A Déli Hírlapban megjelenik Szabó Béni "Testvérek" című, drámai hangú felhívása, amelyben a Brassót ért, addigi három nagy bombatámadás kapcsán segítséget kér a "magyar testvérektől" "pénzben, ruhában, fehérneműben, lábbeliekben, mindenki tehetségéhez mérten, hogy átsegíthessük reászorult testvéreinket életük eme kétségbeesett szakaszán". A felhívást a június 21-i lapszám megismétli.