Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
Az aradi székhelyű magyar evangélikus egyházkerület Argay György temesvári esperest, addigi püspökhelyettest választja püspökének. A román kormány azonban az észak-erdélyi románok sérelmeire hivatkozva, retorzióként, nem erősíti meg tisztségében a püspököt, így elmarad az egyház állami támogatása is.
Az aradi evangélikus magyarok 1942-ben összesen 147 ezer lej értékű adományt gyűjtenek. A karácsonyi segélyezés összege 90 ezer lej.
Összesítve a római katolikus, a református és az evangélikus egyházak aradi kerületeinek ez évi természetes népmozgalmi adatait, kiderül: a magyarság természetes fogyása 379 fő, a házasságkötések száma 101.
A romániai magyar egyházak összesen 7 kisdedóvót, 179 általános iskolát, 15 középiskolát, 1 teológiai akadémiát, 2 gazdasági, 3 kereskedelmi és 4 tanonciskolát működtetnek. Az általános iskolák közül 102 a reformátusok, 62 a római katolikusok, 10 az unitáriusok és 5 az evangélikusok kezében van; 12 középiskolát a katolikusok, 3-at pedig a reformátusok tartanak fent.
A romániai magyar evangélikus egyházkerület négynapos tudományos konferenciát tart Brassóban, amelyen a református egyház is képviselteti magát. A konferencia tematikája: "a hitből való megigazulás kérdése".
A romániai magyar evangélikus egyházkerület Brassóban tartja éves közgyűlését. Purgly László egyházkerületi felügyelő megnyitó beszédében kiemeli: a jelen legsürgetőbb feladata összefogni az erőket, "félretéve mindent, ami elválaszthatna egymástól, egyetértő testvéri szeretetben munkálni egyházunk és népünk javát".
Az aradi evangélikus egyházközség éves közgyűlése. Beszámolójában Argay György püspök elmondja, hogy az egyház munkáját erősen korlátozzák a háborús állapotok: "különösen a gyülekezéshez kötött munka szenvedett, amit a légi veszély lehetetlenné tesz".