Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
Szász Pál terjedelmes, a magyar kormánynak szánt feljegyzése a dél-erdélyi magyarság helyzetéről és a "népcsere" kérdéséről. Szász határozottan elutasítja a magyar-román lakosságcsere gondolatát, mivel az szerinte nem oldaná meg a problémákat, és senki sem lenne hajlandó önként elhagyni szülőföldjét.
Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő megküldi a magyar külügyminisztériumnak Gyárfás Elemér feljegyzését a munkaszolgálatra behívott dél-erdélyi magyar értelmiségiekről. A lista 13 nevet tartalmaz.
Magyar külügyminisztériumi feljegyzés szerint Gyárfás Elemérrel szemben valóban felvethető, hogy a Romániai Magyar Népközösség belső ügyeinek intézésével keveset foglalkozik, elmulasztotta a központi szervezetet kialakítani, és nem fordít kellő gondot a Népközösség többi vezetőjével való érintkezésre.
Dr. Parecz György népközösségi főtitkár feljegyzése szerint a dél-erdélyi magyaroktól eddig mintegy 1890 szarvasmarhát és 110 lovat rekviráltak el a román hatóságok.
A brassói magyar konzulátus vezetője eljuttatja Budapestre Petru Grozának, az Ekésfront elnökének Márton Áron püspökhöz címzett feljegyzése másolatát, amelyben Groza a magyar-román békés együttélést "a Duna-medencében egyesült államok keretében" vázolja fel.