Dél-Erdélyi magyarság 1940-1944
A Déli Hírlap aznapi számában Kakassy Endre körkérdést tesz fel a dél-erdélyi magyar íróknak, és vallomásra szólítja fel őket írói hivatásukról s az előttük álló irodalmi feladatokról.
Gyárfás Elemér bírálja Vita Zsigmondot, a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanárát, mivel a dél-erdélyi magyar kultúra fejlesztésére vonatkozó javaslatait. Vita legelőször nem neki, a Romániai Magyar Népközösség elnökének küldte meg. Vita javaslatai a következők voltak: "írói csoportok" szervezése, irodalmi folyóirat létesítése, továbbá egy hely biztosítása vezetőjüknek a Népközösség elnöki tanácsában.
Vita Zsigmond közreadja a Romániai magyar írók antológiája című gyűjteményt Endre Károly, Kacsó Sándor, Kakassy Endre, Méliusz József, Olosz Lajos, Szemlér Ferenc írásaival. Ez jelenti a szétszórt dél-erdélyi irodalmi élet összefogásának egyetlen számottevő kísérletét. Fellendül viszont a vallásos irodalom: imakönyvek, énekeskönyvek, bibliaolvasó kalauzok és vallásos elmélkedések jelennek meg.
Az aradi Kölcsey Egyesület kézbe veszi a szépirodalmi művek kiadását, és "Fecskés könyvek" címen sorozatot indít szépirodalmi művek kiadására. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Tömörkény István egy-egy művét közlik újra, és Szemlér Ferenc Hazajáró lélek című könyvét is megjelentetik.
Útjára indul az aradi Havi Szemle című "szépirodalmi és keresztény közművelődési" folyóirat. Felelős szerkesztője Molnár Árpád. Minden nehézség ellenére a folyóirat terjedelmét a kezdeti 20-ról idővel 32 oldalra növelik, a lap olvasóinak táborát pedig 3500 főre. A folyóirat régi hiányt pótol; megjelenésével a dél-erdélyi magyar irodalmi élet új korszakába lép, s megindul az alkotások korszaka.