Balogh Béni
Dél-erdélyi magyarság 1940-1944



 
 
 
  kronológiák    » Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
évek 1940 1941 1942 1943 1944  
intézménymutató a b c d e f g h j k m n o p r s t u v  
névmutató a b c d e f g h j k l m n o p r s t v w z  
tárgymutató a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z  
 
 
   keresés
szűkítés       
        
  1941: 78 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-78
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
  jan  feb  már  ápr  máj  jún  júl  aug  szep  okt  nov  dec  

1941. március 19.

A román belügyminiszter rendeletet ad ki arról, hogy a Romániai Magyar Népközösség törvényes szervezet, és működése nem akadályozható.

1941. március 21.

A román hatóságok betiltják az Erdélyi Gazda megjelenését.

1941. március 21.

Aradon és Temesváron megtiltják a magyar cégfeliratok használatát.

1941. március 22.

Feloszlatják a Brassói Székely Társaságot és a Magyar Turista Egyesületet, vagyonukat elkobozzák.

1941. március 22.

Gyárfás Elemér megbeszélést folytat Valeriu Pop meghatalmazott miniszterrel, a magyar ügyek "szakértőjével". Előadja a dél-erdélyi magyarság főbb sérelmeit, külön hangsúlyt fektetve a magyar ipari és kereskedelmi vállalatokhoz kinevezett ellenőrző biztosok működésével kapcsolatos panaszokra.

1941. március 24.

Gyárfás Elemér arra kéri Gheorghe Davidescu külügyminiszter-helyettest, hogy a román kormány legalább azokban a kérdésekben tanúsítson engedékenységet, amelyek a dél-erdélyi magyar családok és egzisztenciák tízezreinek sorsát érintik közelről.

1941. március 26.

Gyárfás Elemér és Szász Pál kihallgatáson jelennek meg Ion Antonescu tábornoknál. Visszautasítják Antonescu vádjait a dél-erdélyi magyarság állítólagos államellenes mozgalmairól, majd előadják kéréseiket. Szász Pál átnyújtja az EMGE működésének biztosítása érdekében összeállított emlékiratát, Gyárfás pedig az ellenőrző biztosok, illetve a Romániai Magyar Népközösség ügyét hozza szóba.

1941. március 29.

A német-olasz tiszti bizottság ismételt sürgetésére feloldják a zár alól a Romániai Magyar Népközösség nagyenyedi központi irodáját.

1941. április 6.

Kezdetét veszi Romániában az országos népszámlálás, amelynek adatai szerint a dél-erdélyi "magyar etnikai eredetűek" száma 363 ezerre csökkent, azaz a 3 300 000-es összlakosság kevesebb mint 11%-ára. A menekülthullám következtében Dél-Erdély városaiban a bécsi döntést követő fél évben a magyarság számának átlagos apadása 10-15% körül mozgott, de némely városban (pl. Nagyszebenben vagy Tordán) ezt jóval túlhaladta.

1941. április 8.

A Minisztertanács ülésén Ion Antonescu kijelenti: "... a nemzet ellenségei iránti gyűlöletet kell sugallni a románoknak. Így nőttem fel én: a törökök, zsidók és magyarok elleni gyűlöletben. A haza ellenségei elleni gyűlölet ezen érzelmeit az utolsó végletekig kell kitolni. Magamra vállalom ezt a feladatot."

1941. április 26.

Szász Pál közbenjárására Ion Antonescu ismét engedélyezi az Erdélyi Gazda megjelenését.

1941. április 27.

Az aradi székhelyű magyar evangélikus egyházkerület Argay György temesvári esperest, addigi püspökhelyettest választja püspökének. A román kormány azonban az észak-erdélyi románok sérelmeire hivatkozva, retorzióként, nem erősíti meg tisztségében a püspököt, így elmarad az egyház állami támogatása is.

1941. április 27.

Betiltják a temesvári Magyar Néplapot.

1941. április 29.

Román-magyar megállapodás születik a kettős birtokosság ügyében.

1941. április 30.

A dévai munkaügyi alfelügyelőség bizalmasan felkéri a petrozsényi bányatársaság igazgatóságát, hogy a munkaügyi minisztérium 3040/1941. sz. rendelete alapján valamennyi magyar tisztviselőt azonnal bocsássa el a vállalattól. Az így megüresedett helyeket román menekültekkel kell betölteni.

1941. május 3.

Nagyenyeden megnyílik a Bethlen Gábor teológiai tanfolyam, amely megkezdi a dél-erdélyi magyarság protestáns papképzését.

1941. május 4.

Temesváron megnyílik a dr. Kakuk Csecsemőgondozó és Napközi Gyermekotthon. Alapítója és fenntartója a Magyar Nőegylet.

1941. május 11.

Magyarország és Románia aláírja a bukovinai székelyek áttelepítéséről szóló megállapodást. 1941 május-júniusában összesen 3279 bukovinai székely család, azaz 13 200 fő települ át a Bácskába.

1941. május 13.

A Romániai Magyar Népközösség vezetői megbeszélést tartanak Gáldtőn, Szász Pál lakásán.

1941. május 15.

A Hunyad megyei Vulkán községben elsőként rendelik el, hogy tilos magyarul beszélni. A magyaroktól ezenkívül elkobozzák a rádiókészülékeket.



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-78




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998