Balogh Béni
Dél-erdélyi magyarság 1940-1944



 
 
 
  kronológiák    » Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
évek 1940 1941 1942 1943 1944  
intézménymutató a b c d e f g h j k m n o p r s t u v  
névmutató a b c d e f g h j k l m n o p r s t v w z  
tárgymutató a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z  
 
 
   keresés
szűkítés       
        
  53 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
Tárgymutató: sajt%C3%B3

1940. szeptember 6.

Bárdossy László jelenti a magyar külügyminisztériumnak, hogy "román lapok nyílt izgatására bukaresti gyárakból és más vállalatoktól a magyarokat felmondás nélkül és tömegesen elbocsátják".

1940. szeptember 13.

A román sajtóban megjelenik a román Minisztertanács közleménye, amely a "legerélyesebb módon" cáfolja a magyar kisebbség üldözésére vonatkozó budapesti vádakat, tendenciózusnak minősítve azokat.

1940. szeptember 17.

Ion Antonescu egy nyilatkozatban arra kéri a hatóságokat és minden románt, "főként pedig az erdélyieket", hogy óvakodjanak "az embertelen, törvénytelen és elhamarkodott tettektől", és tanúsítsák a legkorrektebb magatartást a kisebbségiekkel szemben. A dél-erdélyi magyarok üldözése ennek ellenére tovább tart, a román sajtóban pedig uszító és gyűlölködő hangú, magyarellenes kampány folyik.

1940. október 5.

Ion Antonescu jóváhagyja Valeriu Pop azon javaslatát, hogy haladék nélkül kezdjék el a megtorlást a dél-erdélyi magyar kisebbséggel szemben. Ezt a tervek szerint módszeresen és szervezetten kell végrehajtani, de "rémtettek és brutalitások nélkül, a tengelyhatalmak képviselőinek tudtával és megfigyelésével". Az intézkedés-sorozatnak átfogónak kell lennie, hogy érintse az egyházakat, az iskolákat, a gazdasági-pénzügyi szerveket, a magyar kisebbség szabadságát és vagyonát, a sajtót. A koncentrációs táborok lehetőségével is számolnak.

1940. október 13.

A román kormány betiltja az összes magyar napilapot. A dél-erdélyi magyarság egy ideig teljesen napi sajtó nélkül marad.

1940. december 11.

A magyar kormány a sajtó útján felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a dél-erdélyi magyarok egyoldalú, a román hatóságok által is szorgalmazott optálási nyilatkozatai csupán a román állampolgárság feladását, illetve a Romániából való eltávozást jelentik, de ilyen eljárással nem nyerhető el a magyar állampolgárság.

1940. december 14.

Megjelenik a Magyar Gazda Naptára 10 000 példányban. A sajtó nélkül maradt dél-erdélyi magyarság számára ez különösen fontos kulturális esemény.

1940. december 22.

Megjelenik Nagyenyeden az EMGE félhavi folyóirata, az Erdélyi Gazda 1941. január 1-i száma.

1941. folyamán

1941-ben alig ötven dél-erdélyi magyar kiadvány jelenik meg, jó részük néhány oldalas különlenyomat vagy egy-két íves füzet, ismeretterjesztő jelleggel. Könyvkiadó hiányában az egyházak, a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbség című folyóirat, a Hangya Szövetkezeti Szövetség és az EMGE adja ki ezeket. Fontos szerepet töltenek be a naptárak, 1941-ben hét naptár jelenik meg.

1941. július 7.

A Déli Hírlap decemberi határidővel regény-, novella- és verspályázatot hirdet meg.

1941. augusztus 20.

A Déli Hírlapban megjelenik a Romániai Magyar Népközösség hivatalos közleménye Gyárfás Elemér budapesti útjáról és ottani tárgyalásairól.

1941. december 16.

A nagyenyedi Bethlen-nyomda ismét elkezdheti a tevékenységét azzal a kikötéssel, hogy csak egyházi és didaktikai természetű nyomtatványok előállításával foglalkozhat. Az Erdélyi Gazdát, amelyet ez a nyomda állít elő, a minisztérium hajlandó "didaktikai nyomtatványnak" elfogadni.

1942. március 10.

A hivatalos lapban rendelettörvény jelenik meg, amely kötelezővé teszi a hadikölcsönjegyzést.

1942. június.

Az Erdélyi Gazda példányszáma a kezdeti 11 ezerről 17 ezerre emelkedik.

1942. július 13.

A Déli Hírlap aznapi számában Kakassy Endre körkérdést tesz fel a dél-erdélyi magyar íróknak, és vallomásra szólítja fel őket írói hivatásukról s az előttük álló irodalmi feladatokról.

1942. október 2.

A Déli Hírlap népközösségi tulajdonba megy át, felelős szerkesztője dr. Puhala Sándor.

1942. november 5.

Gyárfás Elemér bírálja Vita Zsigmondot, a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanárát, mivel a dél-erdélyi magyar kultúra fejlesztésére vonatkozó javaslatait. Vita legelőször nem neki, a Romániai Magyar Népközösség elnökének küldte meg. Vita javaslatai a következők voltak: "írói csoportok" szervezése, irodalmi folyóirat létesítése, továbbá egy hely biztosítása vezetőjüknek a Népközösség elnöki tanácsában.

1942. november 28.

A Déli Hírlapról lekerül az alábbi felirat: "A Romániai Magyar Népközösség lapja".

1943. január 12.

A Déli Hírlap főszerkesztője mától Olosz Lajos. Felelős szerkesztője (dr. Puhala Sándor helyett) Martzy Mihály.

1943. április 2.

A Déli Hírlap aznapi beszámolója szerint a Takács Pál vezette bukaresti református elemi iskola minden tanulója naponta egy pohár tejet kap, kenyérrel együtt, teljesen ingyen. Mátis Endréné tanítónő ezenkívül ebédeltetési akciót szervez. Mindezt jótékony célú adományok teszik lehetővé.





(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998