Balogh Béni
Dél-erdélyi magyarság 1940-1944



 
 
 
  kronológiák    » Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
évek 1940 1941 1942 1943 1944  
intézménymutató a b c d e f g h j k m n o p r s t u v  
névmutató a b c d e f g h j k l m n o p r s t v w z  
tárgymutató a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z  
 
 
   keresés
szűkítés       
        
  401 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 401-401
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1940. augusztus 30.

A bécsi Belvedere-palota aranytermében Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdeti a második bécsi döntést. Ennek értelmében visszakerül Magyarországhoz a trianoni békeszerződés által 1920-ban Romániának ítélt területből mintegy 43 ezer km2, az ún. Észak-Erdély. Dél-Erdély, mintegy 60 ezer km2, továbbra is Románia része marad. Az 1930. évi román népszámlálás adatai szerint Dél-Erdélyben 440 ezer magyar nemzetiségű személy él (az összlakosság 14%-a), anyanyelv alapján 473 ezer (15%). Románia egész területén a bécsi döntést követően több mint félmillió magyar marad.

1940. augusztus 30.

Vitéz Kozma Miklós, az MTI és a Magyar Rádió elnöke, rögtönzött rádióbeszédben jelenti be aznap délután a bécsi döntés eredményét. A dél-erdélyi magyarokat "egy magasabb rend" érdekében arra kéri, hogy "vállalják bátran és büszkén" a sorsukat.

1940. augusztus 31.

A bosszúvágytól sem mentes, indulatokkal terhelt légkörben elkezdődik a dél-erdélyi és a regáti magyar alkalmazottak elbocsátása, Romániából való kiűzése. A brassói repülőgépgyár kapuján aznap például már egyetlen magyart sem engednek be, a rendelkezést hirdetőtáblán is közlik. Kormányutasításra - visszamenőleges keltezéssel -tömegesen kezdik áthelyezni a magyar származású vasutasokat, pénzügyi és igazságügyi tisztviselőket a kiürítés előtt álló, de még román közigazgatású észak-erdélyi területekre. Csak Piski községből 300 magyar vasutast helyeznek át aznap.

1940. szeptember 1.

Brassóban a második bécsi döntés ellen tüntető román vasgárdisták egy székely legényt agyonvernek.

1940. szeptember 2.

Arad utcáin, "hazafias dalokat" énekelve, mintegy 400 román tüntet a második bécsi döntés ellen, és számos magyar bolt ablakát betöri.

1940. szeptember 2.

A Romániában maradt Segesvárról azt jelentik Vásárhelyi János református püspöknek, hogy a református hívők "valósággal özönlenek" a közelben fekvő, de Magyarországhoz csatolt Székelyudvarhely felé. "Ez iskoláinkat elnépteleníti, adófizetőink számát leapasztja" - figyelmeztet a jelentés. Ez az egyik első értesülésünk a második bécsi döntést követően megindult dél-erdélyi (és regáti) tömeges menekülthullámról, amelynek során 1944 februárjáig mintegy 200 ezer magyar nemzetiségű személy távozik a trianoni Magyarország vagy Észak-Erdély területére.

1940. szeptember 3.

Pénzügyminisztériumi rendelet alapján, "szolgálati érdekből" az aradi magyar pénzügyi tisztviselőket Észak-Erdélybe helyezik át, és észak-erdélyi román menekülteket vesznek föl helyükbe.

1940. szeptember 3.

A bukaresti magyar követ, Bárdossy László e napon kelt számjeltávirata szerint a Brassóban és a környező falvakban élő magyarok közül nagyon sokan, élükön a református lelkészekkel és tanítókkal, vagyonukat hátrahagyva, Észak-Erdélybe költöznek.

1940. szeptember 3.

Márton Áron gyulafehérvári r. kat. püspök közzéteszi pásztorlevelét, amelyben bejelenti, hogy székhelyén marad, és onnan kormányozza tovább az egész egyházmegyét. Felszólítja papjait, hogy kötelesek helyükön maradni, a Romániában maradt híveit pedig arra kéri, ne gondoljanak mindjárt menekülésre.

1940. szeptember 4.

Lemond Ion Gigurtu kormánya. II. Károly király Ion Antonescu tábornokot bízza meg kormányalakítással.

1940. szeptember 5.

II. Károly teljhatalmat ruház Ion Antonescura. Királyi dekrétum felfüggeszti az alkotmányt és feloszlatja a korporatív rendi parlamentet.

1940. szeptember 6.

II. Károly lemond a trónról fia, Mihály javára.

1940. szeptember 6.

A Szeben megyei prefektus közleményt ad ki, amelyben egy belügyminisztériumi rendeletre hivatkozva felszólítja "az átadott területekről származó" magyar lakosságot, hogy saját érdekében, időben távozzék. Ugyanakkor tapintatra inti a hatóságokat, és óv az erőszak alkalmazásától.

1940. szeptember 6.

Bárdossy László jelenti a magyar külügyminisztériumnak, hogy "román lapok nyílt izgatására bukaresti gyárakból és más vállalatoktól a magyarokat felmondás nélkül és tömegesen elbocsátják".

1940. szeptember 6.

Vörnle János magyar külügyminiszter-helyettes közli Gheorghe Crutzescu budapesti román követtel, hogy Bukarestnek a magyar kisebbséggel szemben alkalmazott politikája "könnyen retorziókra vezethet, és így nem szolgálja a két szomszédos ország közti megbékülés szellemét".

1940. szeptember 7.

A kolozsvári magyar konzul e napon kelt távirati jelentése szerint a dél-erdélyi magyarokat tömegesen hívják be katonai szolgálatra. Ha nem engedelmeskednek, akkor arra biztatják őket, hogy "szökjenek át" Magyarországra, mert különben hadbíróság elé kerülnek. A jelentkezőkkel viszont közlik: ha nyilatkozatot írnak alá, hogy Magyarországra optálnak, nem kell bevonulniuk. Az aláírás után felszólítják őket, hogy negyvennyolc órán belül hagyják el az országot.

1940. szeptember 10.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Dél-Erdélyben maradt vezetői intéző bizottsági ülést akarnak tartani Nagyenyeden, de nem kapnak engedélyt. A megjelentek szóbeli hozzájárulással veszik tudomásul, hogy Vásárhelyi János püspök a Romániában maradt egyházkerületi rész kormányzásával Nagy Ferenc tövisi esperest és gr. Bethlen Bálint főgondnokot bízta meg.

1940. szeptember 11.

A kolozsvári székhelyű unitárius egyházi tanács a Romániában maradt unitárius egyház vezetését dr. Gál Miklós tordai ügyvédre, egyházi főgondnokra és Árkosi Tamás sinfalvi lelkészre bízza.

1940. szeptember 11.

A magyar kormány Bárdossy László javaslatára egy háromtagú delegáció Bukarestbe való kiküldéséről határoz, az optálási kérdések mielőbbi tisztázása érdekében. A bécsi döntés határozatának 3. és 4. pontja értelmében ugyanis az észak-erdélyi románoknak és a dél-erdélyi magyaroknak jogukban áll a román, illetve a magyar állampolgárság javára optálni. Ezt hat hónapi határidőn belül tehetik meg, a távozásra további egy év áll rendelkezésre. Ingóságaikat magukkal vihetik, akárcsak az ingatlanok értékesítéséből befolyt pénzt.

1940. szeptember 13.

A román sajtóban megjelenik a román Minisztertanács közleménye, amely a "legerélyesebb módon" cáfolja a magyar kisebbség üldözésére vonatkozó budapesti vádakat, tendenciózusnak minősítve azokat.



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 401-401




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2016
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998